Budapest

ismertető, Budapesti képek, galéria




Budapest

Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa, 1 702 000 fővel. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik.


Magyarország fővárosa európai város, a szó minden értelmében - szellemi, kulturális, tudományos és gazdasági jelentőségét tekintve egyaránt. Budapest - Európa egyik "legfiatalabb" fővárosa - több mint ezeréves múlttal rendelkezik, sőt Pest és Buda szabad királyi városoknak, valamint Óbuda mezővárosnak, mint lakott településnek története, a homályba vész. Az ellentmondás látszólagos, s abból ered, hogy a három város csupán a múlt század második felében egyesült. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


align=left Budapesten sikeresen ötvöződik az évszázadok építési és kulturális öröksége napjaink újdonságaival. A megbecsült emlékek az anyagi lehetőségek mértékében folyamatosan kapják vissza eredeti formájukat. Aki csak egyetlen napot tud városnézéssel tölteni, annak érdemes előre megtervezni a programját.

Ha sikerül három napig Budapesten maradnia, érdemes a Vár, a Duna-part és az Andrássy út látnivalóinak megtekintése után válogatni a további különlegességek között. Az Országház neogótikus épülete belülről is gyönyörű; itt őrzik a királyi koronát, az országalmát és a jogart is. Nincs messze innen a Szent István bazilika, amelyben első királyunk kézereklyéjét láthatjuk; a kupola körüljárható, nagyszerű kilátást nyújt a városra. gigantikus szocreál alkotásokkal.

Gyönyörű a Dohány utcai zsinagóga épülete, kertjében a szomorúfűzzel. Kihagyhatatlan a magyar konyha és cukrászat fellegvárainak meglátogatása: a Gerbeaud, a Százéves étterem, a Biaritz, a Fortuna, az Alabárdos, az Aranyszarvas, vagy a Kárpátia és a világhíres Mátyás pince kínálatában nem fog csalódni.

Európa legváltozatosabb kulturális sugárútját járhatjuk végig Budapesten. A különleges séta során 18 múzeumot, érdekes műsorokat kínáló színházakat, az Operaházat, a Bazilikát, a Zsinagógát, a Vidámparkot és az Állatkertet látogathatjuk meg, érdeklődésünknek megfelelően válogatva a gazdag kínálatból. A Kulturális sugárút a Világörökség részét képező Budai Vár és a Városliget szórakoztató negyede között húzódik. E tengely mentén koncentrálódik Budapest legtöbb nevezetessége.

align=right Budapest legszebb parkja a Margitsziget, amely a Duna közepén a Margit és Árpád híd között fekszik. A szigeten már a római korban is laktak, a középkorban kolostorok választották védett nyugalmát és a királyok használták vadászterületnek. Évszázados elhanyagoltság után csak a XIX. század keltette új életre a szigetet, amikor nyilvános park és szórakozóhelyként nyitották meg a nagyközönségnek. Ezt az tette lehetővé, hogy 1900-ban megépült a Margit híd szárnyhídja, és a szigetet már nem csak csónakon lehetett megközelíteni.

Érdemes meglátogatni a József nádor téren a Herendi Manufaktúra üzletét. A herendi porcelán a magyar ipar egyik büszkesége. A Váci utcán végighaladva, egészen a Fővám térig mindkét oldalon ékszerboltok, parfümériák, márkás ruházati üzletek, butikok, bizsutériák követik egymást, a kis mellékutcákban is. Megtalálhatók a legfinomabb magyar borok szaküzletei. A Csók Galéria mai magyar művészek alkotásait, és régiségeket árusít. A Kígyó utcában a Zsolnay porcelángyár szaküzlete vonzó, a Váci utca hídon túli részén a Folkart Centrum magyar népművészeti tárgyakat kínál. A Fővám téren a Nagyvásárcsarnok százéves épületében a gyümölcsök, hungarikumok színes kínálata vár.

align=left Budapest egyik legimpozánsabb műemléke a bizánci-mór stílusban épült Dohány utcai zsinagóga, amely Európa legnagyobbja. Kertjében, a Hősök temploma előtt áll Varga Imre szobrászművész alkotása, az az Emlékfa, amelynek levelein a zsidóüldözés során mártírhalált haltak neve olvasható. A Páva utcai egykori zsinagógából alakították ki a Holocaust emlékhelyet. A Duna pesti oldalán, az Országház és a Lánchíd között az itt kivégzett zsidókra emlékeztet a rakparti vasból készült cipősor.

A Várnegyed és a Várhegy a Világörökség része. Három temploma, hat múzeuma, több történelmi jelentőségű épülete, utcája, tere van. A Királyi Palota az ország egyik szimbóluma; a XIII. századtól csaták, háborúk színhelye. Épületében három múzeum és a Széchenyi Könyvtár kapott helyet. Közelében, az egykori Sándor palotában található a mindenkori államelnök hivatala és lakása. A 700 éves Mátyás templom a főváros ékessége. A Halászbástya első királyunk, Szent István lovas szobra mögött áll, az innen kínálkozó panorámával vonz.

align=right A pesti Duna-parton közlekedő 2-es villamosról sok látnivalót csodálhatunk meg. A Jászai Mari térről indulva elhaladunk az Országház mellett, láthatjuk a túlparton a Mátyás templomot, a Halászbástyát, a Vár épületegyüttesét, a Lánchidat, az Erzsébet híd után a Gellért hegyet, majd a Gellért szállót és a gyógyfürdőt, a Lágymányosi hídhoz közeledve az új Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját. Visszafelé pedig a Corvinus egyetem tömbjét, a Nagyvásárcsarnokot, a Vigadót, a Roosevelt téren a szecessziós Gresham palotát, és a Magyar Tudományos Akadémia épületét.

Budapesten épült a kontinens első kéreg alatti vasútja. Deák téri állomásán megtekinthető az a kocsi, amely az avatásra vitte Ferenc Józsefet és kíséretét. A budai Várhoz a Lánchídtól visz fel a sikló, 1870-ben gőz-, ma már villany meghajtású. A fogaskerekű vasút a Városmajorból a Széchenyi hegyig szállítja az utasokat, a világon harmadikként épült ilyen közlekedési eszközként. A libegő Zugliget és a János-hegy közötti drótkötélpályán haladó függőszék. A Gyermekvasút a Széchenyi hegy és Hűvösvölgy között közlekedik, érdekessége, hogy gyerekek látják el a feladatok nagy részét.

FÜRDŐKULTÚRA


align=left Budapest egyik különlegessége, hogy a világ egyetlen olyan nagyvárosa, amely gyógyvízforrásokban is gazdag. A Dunától nyugatra fekvő területeket elfoglaló rómaiak többek között azért itt alapították székhelyüket, Aquincumot, mert kedvelték az itt feltörő melegforrások gyógyító vizeit.

A török hódoltság idején (1541-1686) számos fürdő létesült tisztálkodási és gyógyító célból. Néhány fürdőben a mai napig épségben megmaradtak török kori részek. Budapest a 20. században lett (gyógy)fürdőváros, amikor ezt a 20-as években a városi politika az idegenforgalmi fejlesztések fő irányává tette. Hivatalosan 1934-ben nyerte el a „fürdőváros” rangot.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Ünnepi Könyvhét — június első hétvégéje. 1927 óta csaknem minden évben megrendezték a Könyvhetet, az új magyar irodalom ünnepét — a Bazilika körül állítja fel standjait minden valamire való kiadó. A csütörtöktől hétfőig tartó eseményen a szerzők dedikálják új könyveiket, a színpadon műsor zajlik. Külföldinek is érdemes megnéznie, az idegen nyelvű kiadók is mindig ott vannak. A Könyvhét a város más pontjain is zajlik: a Vörösmarty téren, a Liszt Ferenc téren, a Ráday utcában, másutt is.

Hídünnep - A Lánchíd születésének 150. évfordulóján, 1999-ben rendezték meg először. Egész nap csak a gyalogosoké volt a híd, a két végénél mutatványosok, zenekarok, árusok szórakoztatták a budapestieket.

Nyár a Lánchídon – hét hétvégén keresztül a lezárt Lánchídon zajló rendezvénysorozat, kulturális, szórakoztató programokkal, kirakodó vásárral.

Kapcsolat koncert — június utolsó vasárnapja. A legnagyobb magyar távközlési vállalat által szponzorált hagyományos ingyenes nagy popkoncert a Városliget melletti Felvonulási téren. Mindig első osztályú világsztár a fő vendég.

Budapesti Búcsú”„ — június utolsó hétvégéje. E fesztivál neve magyarul két jelentésű, nem is lehet lefordítani. Egyrészt jelenti a katolikus szentek neve napján a templomok körül rendezett karnevált. Másik jelentése: „elbúcsúzás”, mert az első ilyen fesztivált a főváros a fölötti örömében rendezte 1991 nyarán az utolsó megszálló orosz katona is elhagyta Magyarországot. Koncertek, filmvetítések a város több pontján.

Sziget Fesztivál —augusztus első hetében. A földkerekség legnagyobb évente megrendezett szabadtéri zenei fesztiválja, sok száz programmal, az észak-budapesti Óbudai szigeten. A több tízezer látogató egy része sátorban, a helyszínen lakik. Sok kísérőprogram: irodalom, színház, melegek, emberi jogok, zöld mozgalmak, stb. Ezen a héten Budapest teljesen átalakul, megsokszorozódik a hátizsákos fiatal turisták száma.

Az Államalapítás ünnepe — augusztus 19-20. A nyár végének hagyományos, sok száz éves ünnepe, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe (korábbi nevein "Szent István ünnepe", az „új kenyér ünnepe”, "az Alkotmány ünnepe".) Víziparádé, vízi koncert, mindenféle nagyszabású esemény, melynek csúcspontja a Gellért-hegyről és vízről fellőtt tűzijáték, 20-án este. Ezen a hétvégén zajlik a Várban a „Mesterségek Ünnepe” program is, ahová az egész országból érkeznek mesteremberek, és a helyszínen mutatják be, hogy dolgoznak. (Gyertyaöntőtől patkolókovácsig.)

Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál — szeptember második hétvégéje. A Várban rendezett hagyományos fesztivál nem csak a 150-nél is több bornak és pezsgőnek, hanem a gasztronómiának is ünnepe. Mindent meg lehet kóstolni a helyszínen. Evés, zene, tánc, karnevál. Gyerekeknek is jó program.

KULTÚRA


Budapesten komoly és könnyűzene, színházi előadások, és érdekes szórakoztató események tarka kavalkádjából lehet válogatni. A kiváló hazai művészek mellett a világ minden tájáról érkeznek kvalitásos előadók. A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál évről évre felvonultatja a magyar és nemzetközi zene-, színház-, film-, és képzőművészet legjavát.

VÁROSTÖRTÉNET


align=right A világ egyik legszebb fekvésű városa nem véletlenszerűen alakult ki. A város közvetlen őse a kelta alapítású Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált.

A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. 1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették.

A mai Budapest a 19. század utolsó harmadában és a 20. században lett világvárossá. Történetében új fejezet kezdődött 1950. január 1-jén, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, amivel a főváros területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. Jelenleg Budapestet 23 kerületi önkormányzat és az egész városra kiterjedő jogkörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat igazgatja.

align=left Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török-kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjtemény), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található.

Települések Budapest közvetlen közelében

Települések Budapest környékén

Látnivalók