Budaörs

ismertető, Budaörsi képek, galéria




Budaörs

A város kereskedelmi negyedénél halad át a fővárost Béccsel, illetve a Balatonnal összekötő, M1-M7-es autópályák közös szakasza, ezért is nevezhető Budaörs - a közvetlen a szomszédságában elhelyezkedő - Budapest nyugati kapujának. A fővárosból közúton és tömegközlekedéssel egyaránt percek alatt elérhető a város. Lakossága 28 ezer fő.

Budaörs festői környezetben, a Budai-hegység déli peremén fekvő hangulatos kisváros, ahol harmonikus egységet alkotnak a modern építészet elismert alkotásai, a megkapó természeti környezet és a történelmi múlt emlékei.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left A városba érkezőknek látniuk kell a római katolikus templomot, amely a Templom téren áll.

Az épületet 1744-51 között emelték, feltehetően Mayerhoffer Ádám és Medhammer György tervei alapján, majd 1801-1810 között bővítették.

A templom főoltára, szószéke barokk, az orgonaháza rokokó a padjai pedig empire stílusúak.

A templomhoz közel, az ótemetőben található a görög katolikus templom, az egykori Csulits-kápolna.

align=right A Budapesti út 47. alatti szép népi lakóház és gazdasági épületben (gazdapolgárház) működik a Riedl Ferenc Helytörténeti gyűjtemény.

Vele szemben az Aradi utca sarkán áll az 1852-ben állított barokkos Nepomuki Szent János-szobor.

A Farkasréti úton látható az 1808-ban, késő barokk stílusban épített római katolikus kápolna.

A Kálvária-dombon található a Kálvária, melynek XVIII. sz.-i barokk golgota-szoborcsoportja van, a stációi pedig a XIX. sz.-ból származnak.

align=left 2003-ban újra felépült a II. világháború során megrongálódott, majd a pártállami időkben lerombolt kő-hegyi kápolna.

Az eredeti épületet 1855-ben Szűz Mária tiszteletére építette Wendler Ferenc, a budaörsi remete.

A kápolnához közel található az 1995-ben állított hatalmas vaskereszt.

KULTÚRA


align=right Csik falu - kora Árpád-kori településként - hajdan egyike volt a Buda környéki szőlőtermelő falvaknak; a Budakeszi-árok (Csiki-patak) két partján terült el, közvetlenül a ma Törökugratóként ismert sziklás hegy lábánál.

A régészeti feltárásokhoz kapcsolódóan 2003-ban az Önkormányzat támogatásával a területen elkészült egy Árpád-kori régészeti park, amelyben az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori település részlete tekinthető meg, korabeli növényekkel és állatokkal. Az Árpád-kori régészeti parkhoz szorosan kötődik a budaörsi Régészeti Múzeum gyűjteménye és kiállításai.

align=left A budaörsi Jókai Mór Művelődéi Központ jelenlegi helyén Művelődési Házként az 1960-as években kezdte meg működését. 1993-tól dr. Csathó István addigi polgármester lett a Művelődési Ház vezetője, az ő vezetése alatt került bevezetésre a Jókai nevével fémjelzett kulturális rendezvénysorozat, a Jókai-napok. Az intézmény új neve már Jókai Mór Művelődési Központ, amely színteret biztosít a Budaörsi Játékszín társulatának.

Budaörsön a városi könyvtárat 1950-ben alapították, amely ma a város egyik kulturális központja. 2000-ben a korábbi épülethez hozzáépítettek egy 150 m2-es új szárnyat, így a budaörsi Városi Könyvtár ma mintegy 500 m2-en fogadja a látogatókat.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEKK


align=right A Pest megyei városban egész évben rengeteg színvonalas esemény várja az itt élőket és a turistákat. A teljesség igénye nélkül ilyen a Budaörs Napja. Igen látogatott a budaörsi Zenés-táncos Est, melyet a Városháza mögötti szabadtéri színpadon és a parkolóban felállított rendezvénysátorban rendeznek meg.

VÁROSTÖRTÉNET


align=left Budaőrs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kabar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett.

Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.
1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta.

align=right 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2 márka pápai tizedet fizetett.

1921-ben IV. Károly magyar király csapatait a második legitimista puccs idején a telelpülés határában tartóztatták fel a kormányzó csapatai.

Határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét.

align=left A második világháborút követő kitelepítésig a településen jelentős sváb kisebbség élt.

Az 1960-as években az M7-es autópálya építése miatt a város két részre szakadt.
Napjainkban Budaörs Magyarország leggazdagabb települése.

Települések Budaörs közvetlen közelében

Települések Budaörs környékén